Pedagógiai Program

 

„Oszd meg szellemi lényedet azokkal, akik veled úton vannak, közölj annyit, amennyit tudsz és fogadd el, mint valami felséges ajándékot, ami tőlük feléd árad!”

(Albert Schweizer)

A Mesterségek Bölcsője Pedagógiai Program az Alapprogram irányelveire épülő, szakmailag összehangolt rendszerű program, mely figyelembe veszi az óvoda történeti előzményeit, hagyományait, a környezeti feltételeket, az eddig elért eredményeket.

Célkitűzéseink:

Szeretetteljes, élmény-gazdag, derűs óvodai légkörben, sokszínű tevékenységekben a gyermekek megismertetése a népművészeti hagyományokkal, a kézműves mesterségekkel, kulturális értékekkel.

A gyermekek egyéni sajátosságaira, eltérő képességeire, értelmi képességük fejlődésének eltérő ütemére való pedagógiai, módszertani alapozás a reformpedagógiák (Freinet, Montessori, Reggio) adaptálásával, egy-egy csoport arculatát tovább gazdagítva.

A nemzetiségi nevelésben részesülő német nemzetiségi kétnyelvű csoportokban a kisebbségi nyelv megismerésének, önazonosság megőrzésének, ápolásának, erősítésének, átörökítésének biztosítása.

 

Népi kultúra, kézműves hagyományok átörökítése

 

„A múlt tisztelete az a vallás, amely az új nemzedék köteléke. Ne veszítsünk el semmit a múltból, mert csakis a múlttal alkothatjuk a jövendőt!”

(Anatole Francé)

Cél:

az óvodai életbe beilleszkedő, a gyermeki élettel jól összekapcsolódó gyermekkort érintő hagyományok ápolása;

népi kultúra, a népművészet, kézművesség hagyományainak megismertetésével erkölcsi, életmódbeli, esztétikai ismereteket átadása;

a gyermeki képzelet, a felfedező és alkotókedv, a kreativitás kibontakoztatása, a személyiség komplex, differenciált fejlődésének elősegítése;

Feladat:

az ünnepek előkészítésében az érzelmi, tartalmi ráhangolódás mellett törekszünk az adott naphoz kapcsolódó tárgyi emlékek felkutatására, gyermekekkel való megismertetésére;

játékosság, élményszerűség, motiválás, aktivizálás, differenciálás elvének érvényesítése;

természeti környezet, népi regulák, időjóslások, szokások – emberi élet sorsfordulói, munka, ünnepek – tárgykészítés, környezetünkben lévő természetes anyagok, alkotások megismerése, hagyományos munkafogások, formák megjelenítése, átörökítése a gyermekeknek;

műhelyfoglalkozásainkon a népi tárgykultúrát kívánjuk a gyermekek számára bemutatni, óvodásaink egyéni és életkori sajátosságaikhoz mérten részt vesznek a tárgyi elkészítésében, az óvónő segítségével megismerkednek egy-egy tárgy elkészítésének alapfogásaival;

kreativitás, fantázia, kibontakozásának biztosítása;

népszokások, néphagyományok körében szerzett ismeretekkel a dalok, népi játékok, mondókák, versek befogadásának, a zenei képességek és a vizuális kifejezőkészség fejlődésének elősegítése, lehetőséget adva az egyes tevékenységformák közötti koncentrációra;

az ünnepek (pl.: jeles napok, családi ünnepek, stb.) kiemelkednek az óvoda mindennapi életéből, a fárasztó előkészület helyett tevékeny várakozás előzi meg az ünnepet, közösen részesei vagyunk az előkészületeknek, majd magának az ünnepnek.

Kézműves műhelyek működtetése

kelmedíszítő műhely

A műhely munkáját irányító óvónő útmutatása alapján közösen díszítik a gyermekek a kelmét nyomatokkal, festéssel, rojtozással, szálkihúzással, batikolással (kötözéssel, viaszolással), de ezen kívül a nemezelés is itt történik. A kelmére festenek ujjal, ecsettel: nyomot hagynak agyagból, krumpliból készített formákkal és nyomódúccal.

fazekas műhely

A feladatvégzés önkéntes, könnyed, játékos jellegű. Megismerkednek a gyermekek az anyag tulajdonságaival, technikai fogásokkal (gömbölyítés, sodrás, lapítás, mélyítés, felrakás, kicsípés, szétnyomkodás, kihúzás, benyomás), a díszítési módokkal (karcolás, rovátkolás, fésűs díszítés, mázazás, nyomatok készítése pecsételő hengerrel, zsinórral, kagylóval), egyéb tárgyakkal.

hímző-gyöngyfűző műhely

A gyermekek megismerik, megszeretik a hímzés alapjait. Ebben a műhelyben a legelső lépésként az előöltéssel ismerkednek meg. Munka közben megismerkednek a gyermekek a tompa hegyű merkelőtűvel, a varrótűvel, a gyűszűvel, a textilanyag tulajdonságaival, a gyönggyel, a gyöngyfűző fonallal. Továbbá a népi alapöltésekkel: száröltés, előöltés, lapos öltés, keresztöltés, láncöltés, pelenkaöltés, huroköltés. Készítenek egy- és kétsoros gyöngyfűzést, különböző minták alapján

kosaras és bőrős műhely

Megismerik a gyermekek a természetes anyagok tulajdonságait, előkészítésük módját, az eszközök, szerszámok használatát (a metszőollót, kést az óvónő használja). Gyakorolják a hármas fonást, sodrást, sövényfonást, kötözést. A bőrös műhelyben megismerkednek a bőr tulajdonságaival – puhább, keményebb, vékonyabb, vastagabb. Próbálkoznak bőrvarrással, ragasztással, fűzéssel – szélfűzés, keretfűzés, díszítő fűzés -, minták megrajzolásával, kivágásával és felragasztásával.

szövőműhely

Ebben a műhelyben a gyermekek megismerkednek a szövés technikáival (gyapjú- és rongyszövés, madzagszövés, kartonszövés, hengeres zsinórfonás, pókfonás, gyöngyszövés, karmantyús babán történő szövés, csomózás). Az anyagok gyűjtése, válogatása, hasítása, gombolyítása, felvetése a gyermekekkel közösen történik.

bábos műhely

A gyermekek a bábos műhelyben maguk készíthetik el a bábukat, majd mozgatás közben életre keltik őket. A bábuk elkészítéséhez változatos anyagokat, eszközöket használunk – természetes anyagokat, vásznakat, selymeket, papírféleségeket, díszítőket, fonalakat, gyöngyöket, gombokat.

 

FREINET PEDAGÓGIA

„A nevelést tekintsük úgy, mint kiteljesedést és felemelkedést, nem pedig tudás felhalmozást, idomítást vagy kondicionálást. A gyermek segítségünkkel saját maga építi fel személyiségét. Hagyjuk szabadon megnyilvánulni a lehető legkevesebb kényszerrel.”

 (C. Freinet)

Programunk megvalósítása, valamint mindennapos nevelőmunkánk során gyakran élünk a Freinet pedagógia által nyújtott lehetőségekkel. C. Freinet a nevelés céljának az egyszeri és megismételhetetlen gyermeki személyiség szabad kibontakoztatását tartja. Elvei szerint a fejlesztést csak a gyermek testi, lelki, szellemi szükségleteivel, érzelmi életével összhangban szabad megvalósítani.

A célok megvalósulását teszik lehetővé a mindennapi óvodai nevelésben is magunkénak mondható pedagógiai nézetek (elvek), melyek a következők:

a nevelés középpontjában a gyermek és az őt körülvevő környezet áll

a gyermek egyéni fejlettségi szintjének természetének szükségleteinek figyelembevétele

szabad kifejezés elve – megjelenik a játékban, a beszédben, a zenében, a mozgásban, a vizuális, kézműves tevékenységben (zene, tánc, rajz, festés stb.)

kísérletező tapogatózás – adódik a gyermek természetes kíváncsiságából

a tanulás ezen keresztül zajlik

együttműködésen alapuló közösségi élet

játékos munkálkodás és tanulás

A Freinet pedagógia adaptációja a csoportok életében különböző mértékben valósul meg, a speciális végzettséggel rendelkezők csoportjában meghatározó.

Elveinek megvalósulása technikáinak alkalmazása által történik, melyek a kényszer nélküli fejlesztés, a szabad alkotás és az önkifejezés szellemében jöttek létre.

A napirend szabad választás alapján alakul. Az ajánlott és választott tevékenységformák az aktuális körülményektől függnek. Irányadó a Freinet csoportban kialakult életforma, szellemiség.

 

MONTESSORI PEDAGÓGIA

„Arra Taníts, hogy önálló lehessek, hogy büszke lehessek magamra! Hogy elgondolkozzam rajta, hogy képessé váljak rá, hogy eldönthessem, hogy véghezvigyem. Én magam! Mert ez az út vezet el a gyermeki lét végső céljához, a boldog felnőttséghez”

(Maria Montessori)

Cél:

Nyugodt, békés légkörben a gyermeki személyiség tiszteletben tartásával a gyerekek szocializációjának, képességeinek differenciált fejlesztése. Ennek elsődleges feltétele egy olyan környezet létrehozása, mely az élet minden területén felkínálja a megismerés és megtapasztalás lehetőségét.

Feladat:

– mindig akkor és annyi segítséget adni, amikor és amennyi segítségre a gyereknek szüksége van az önálló tanuláshoz

Dr. Maria Montessori által kidolgozott speciális eszközrendszer

Öt területen, egymásra épülve segíti a gyermekek kiegyensúlyozott testi és szellemi fejlődését. Egy-egy képesség, készség fejlesztésére több eszköz is használható, de vannak eszközök, amelyek több képesség, készség fejlesztésére szolgálnak.

A mindennapi életre előkészítő eszközök

Az érzékelést fejlesztő eszközök

Az anyanyelvi nevelést, írást, olvasást elősegítő eszközök

A matematikai nevelést elősegítő eszközök

A kozmikus nevelés eszközei

A csendjáték

a Montessori óvodai élet elmaradhatatlan mozzanata

a csendjátéknak elsődleges feladata, hogy a gyermekek meghallgassák a csendet.

 

REGGIO PEDAGÓGIA

„Egy gyermek százféle lehetőséggel rendelkezik. Egy gyermeknek száz nyelve, Száz keze, Száz gondolata van. Százféle módon gondolkodik, Százféle módon játszik, Százféle módon beszél. A létező világból kilencvenkilencet elvesznek tőle, Azt mondják neki, hogy a százféle nem létezik, de ő azt mondja:…”De, igenis létezik.”

(Malaguzzi filozófiája)

Elvei

Egy újfajta gondolkodásmód:

a gyermekről, a nevelésről

az óvodáról, és a társadalomhoz fűződő kapcsolatukról.

Ezt a gondolkodásmódot nem lehet megtanulni, csak felfedezni,  amely a tapasztalatokra épül, és amely egy nyitott, soha le nem zárt folyamat.

Meghatározó az a sajátos gyermekképük, amely eltér minden más pedagógiai irányzattól

Célja:

A világ érzékelés útján való megismerése során a gyermekek elsajátítják a tudással való felelősséget, amely a személyiségének a továbbfejlődését eredményezi.

Olyan gyermekközösség alakuljon ki, ahol a gyermekek kutatnak, rákérdeznek, és a dolgokat felülbírálhatják. Központi cél a tanulási kedvet megőrizni, megtartani és fejleszteni.

NÉMET NEMZETISÉGI NEVELÉS

Óvodánkban két csoportban folyik német nemzetiségi kétnyelvű nevelés az Országos Óvodai Alapprogram, a Nemzetiségek jogairól szóló törvény, a Nemzetiség Óvodai Nevelésének irányelvei
(OM58/2002 (XI.29) rendelete) és a Mesterségek Bölcsője Pedagógiai Program alapján.

Cél:

a gyermek személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása a kétnyelvű környezetben

a kézműves tevékenységeken keresztül a német nemzetiségi hagyományok megismertetése a gyermekekkel

a gyermekek kifejezőkészségeinek, szókincsének fejlesztése játékosan a sokszínű tevékenységek kínálta nyelvtanulási lehetőségekben

Feladat:

a német nyelv iránti érdeklődés kialakítása, a pozitív élményszerzés biztosításával, könnyed, játékos, spontán módon

óvodai nevelési folyamat eredményeként a gyermekben alakuljon ki a pozitív érzelem a német nyelv iránt

tanulják meg a nemzetiségi szokások, hagyományok és tárgyi kultúra tiszteletét, megbecsülését

A német nemzetiségi nevelés megszervezése, formái:

az óvodai életben, a tevékenységi formákban a két nyelv (magyar-német) használata érvényesül.

Tevékenységformák:

A játékfajták, az irodalmi, a zenei, a vizuális élményt nyújtó és a gyermekek mozgásfejlesztését célzó tevékenységek lehetővé teszik az utánzáson alapuló nyelvelsajátítást. Az említett tevékenységi formák mellett a munkajellegű tevékenységek is segítik a nemzetiségi nyelvi nevelés hatékony megvalósulását, a gyermekek nyelvhez fűződő pozitív érzelmi viszonyának kialakulását és differenciált nyelvi fejlődését. A különféle tevékenységformák, a kézműves műhelyek programjai – változatos alkalmazásával biztosítjuk a gyermekek számára a sokoldalú tapasztalatszerzést, a világ élményszerű megismerését, beszédkészségük fejlesztését. A mindennapi élet során adódó beszédhelyzetek kihasználásával segítjük a produktív beszéd fejlődését.

 

TEHETSÉGGONDOZÁS

 

„A tehetséges gyermek elsősorban gyermek és csak másodsorban tehetséges.

Óvodástól elvárható viselkedést várjunk el tőle!”

(Coffey)

Cél:

A gyermek egyéni adottságainak, képességeinek felderítése, ezek hatékony kibontakoztatása és fejlesztése.

Általános feladatok:

„tehetségígéretek” azonosítása (megfigyelések, mérések, értékelő becslések, gyermekek összehasonlítása, előrejelző tulajdonságok, egyéni tapasztalatok összesítése alapján)

a kisgyermek külső és belső motiválása, egyéni differenciálás

olyan fejlesztőprogram összeállítása, amely cselekedteti a gyermeket, s a látás, hallás útján történő észlelésre támaszkodik: gazdagítás, dúsítás

társas-készség, kommunikációs készség fejlesztése

kreativitás, vezetői képesség érzékszervi tapasztalatok nyújtásával történő megerősítése

a gyermek egész személyiségének fejlesztése, az értelmi szint, a mozgásfejlettség, a szociális érettség, valamint az érzelmi reakciók szintjének ismeretében

gyermekeink bátorítása, elképzeléseik, ötleteik, igényeik kinyilvánítására

Óvodánkban lehetőséget nyújtunk arra, hogy gyermekeink nap, mint nap aktív részesei legyenek képzőművészeti tevékenységeknek, így mélyrehatóbban megvalósíthatjuk az átlaghoz képest kiemelkedő alkotásokat nyújtó óvodásaink fejlesztését, gondozását. Egyszerűbb a dolgunk azoknak a gyermekeknek a felismerésében, akik társaikhoz képest pl.: jobb vizuális vagy intellektuális képességgel rendelkeznek, de nem szabad elsiklanunk azon óvodásaink felett sem, akiknél az egyes képességterületek fejlődése közt nagymértékű eltérés áll fenn. Ilyenkor jól összehangolható a tehetséggondozás és a fejlesztőpedagógia, hiszen amiben jó, abban elismerjük, gazdagítjuk, amiben gyenge fejlesztjük, segítjük.