–       A gyermekek megtapasztalják, hogy egy nagyobb közösség részesei.

–       Természetes anyagok felhasználásával portékákat készítenek, (szövés, fonás, bőrözés, batikolás, stb.).

–       Megtapasztalják, hogy a saját maguk készített alkotásnak értéke van,

–       Az ünnepre való készülődés során átélik a tudatosság, felelősség, becsületesség érzését.

–       Az ősz kínálta terményekből, termésekből ékszereket, tárgyakat, játékokat készítenek (dióhegedű, bábok, láncok, stb.).

–       A gyermekek a saját maguk által vágott papírtallérokon vásárolhatják meg a különböző portékákat.

–       Árusként mondókákkal kínálják csoportjuk áruit, gyakorolják az „adok-veszek” szerepet.

–       Találkoznak élő zenekarral, ismerkednek a hangszerekkel, gyönyörködhetnek a közös éneklésben, táncban.

–       A táncházban a gyermekek akár szüleikkel együtt gyakorolják a már ismert tánclépéseket, vagy szabadon mozoghatnak a zenére.

–       A tánc élményét, és örömét, mint a közösség, az összetartozás eszközét minden gyermek átéli.

–       Itt találkoznak a gyermekek azzal, hogy a különböző dolgoknak, ünnepeknek egymásból következő, természetes mozzanatai vannak.

–       Tevékenyen részt vesznek, tapasztalatot gyűjtenek a szőlő feldolgozás menetéről (mosás, szemezés, darálás, taposás, préselés).

–       Gyakorolják a munkamegosztás menetét,a társaikkal való együttműködést.

–       Megválasztják, hogy mely területen kívánnak munkálkodni.

–       A prés működtetése során tapasztalatot szerezhetnek saját testi erejük korlátairól.

–       Az elkészült mustot azonnal megkóstolhatják.

–       Kísérő tevékenységként pogácsát, falatkákat készíthetnek, kínálhatnak, s közben ismerkednek, barátkoznak.

–       Különböző karaktereket próbálhatnak ki a körjátékok lopó és csősz szerepeiben (merész, gyáva, ravasz, eszes).

–       A táncos együttlét felfokozott légkörét örömteli mozgás közben újra átélhetik.

–       A zenére történő rögtönzés önálló gondolkodást, aktivitást, ritmushoz való alkalmazkodást, másokkal való együttműködést igényel – a gyermekek törekszenek az együttműködésre.

–       A mulatozás során észlelik határaikat, érzékelik, hogy meddig tudják kontrolálni viselkedésüket.

–       Különböző tevékenységek közül választhatnak: párnavarrás, melyet libatollal töltünk meg, házi rétes nyújtása, sütése, „Szent Márton köpönyegét” nyújtjuk ki, bábkészítés, fonásokkal-szövésekkel ismerkednek, sajátítanak el, kukoricapuliszkát készítenek, mesét dramatizálnak, dalos játékokat játszanak.

–       A szeptemberben eltett befőttek, savanyúságok, lecsó felbontásában, a különböző ételek elkészítésében tevékenyen részt vesznek, tapasztalatot gyűjtenek.

–       Tapasztalatot szerezhetnek a szüretkor eltett must átalakulásáról, letisztulásáról, hiszen „Márton, az újbor bírája”.

–       Libás mondókákat, énekeket, dalokat, dalos játékokat játszanak.

–       Megismerkednek a népi időjóslások játékaival, rigmusaival.

(november 21.)

–       A gyermekek újra átélik a nagy közösséghez tartozás élményét, de ez már egy szelídebb, csendesebb együtt zenélés, együtt éneklés élményét adja számukra.

–       Vihetik saját csoportjuknak „fényét” az égő gyertyát, láthatják, hogy mindencsoport hoz egy kis „fényt”.

–       Megtapasztalják, hogy a gyermekek által előadott zene is lehet élményt nyújtó.

–       A felkészülés során tapasztalatot szereznek arról, kivel tudnak együtt zenélni.

–       Saját hangszert készítenek, pl. dióhegedű, pánsíp.

Elsajátítják a zenehallgatás, a koncerten való részvétel tevékeny, együttműködő módjait (együtt énekelnek, mozognak, vagy ha arra kérik, figyelnek, fülelnek, gyönyörködnek).

–       A gyermekek elkészítik Kati-ovi medáljukat, mely első tárgyi jelképük, emlékük egy nagyobb közösséghez való tartozásról.

–       A karácsonyra készülődés keretében ekkor sütik a „Katalinkát” – mézeskalácsot, mely egyben ajándék és dísz is.

–       A csoportokban a mézeskalácsot „Katalinkát” minden évben más-más módon díszítik, készítik.

–       Folyamatosan ismerkednek a fonások, szövések különböző módjaival.

–       Különböző anyagok és technikák alkalmazásával díszeket, tárgyakat készítenek.

–       Ez az időszak az összetartozás élménye mellett saját maguk megismerését a „jóvá válást” hozza.

–       Megismerkednek a népi időjóslások játékaival, rigmusaival, felfigyelnek az időjárás változatosságára.

–       Részt vesznek a csoport adventi koszorújának elkészítésében, elhelyezésében

–       A gyermekek olyan játékokat játszhatnak, melyek hozzásegítik az itt lévőket a természet rendjéhez való tartozás érzéséhez.

–       A karácsony előkészületei során a gyermekek belső békéjük megéléséig juthatnak el.

–       Saját rajzukhoz mesét, történetet mondhatnak, találhatnak ki.

–       Pogácsát sütnek, melybe üzenetet, jó kívánságot rejtenek társaiknak, barátaiknak.

Az András pogácsa sütése segít a gyermekek gondolatait a barátság köré rendezni,

–       A gyermekek ebben az időszakban több párválasztós játékot, bizalomépítő játékot játszanak.

–       A barátság és a jó szomszédság jelképeként gyümölcsfaágat ajándékoznak, illetve komatálat visznek a szomszédos csoportnak.

–       Az első gyertyagyújtáskor a közös nagy adventi koszorúnál az óvoda összes lakójával újra átélik az összetartozás élményét, melyet az együtt éneklés tesz hangulatosabbá, meghittebbé.

–        A „boszorkányok” = (ártó gondolatok) távoltartására változatos tevékenységek közül választanak a gyermekek (reggel fokhagymával díszítik csoportszobájuk ajtaját, fokhagymás pirítóst készítenek, fokhagymából és a nyáron eltett kukorica héjból, rongyból, vagy papírból boszorkányt készítenek).

–       Luca napi szokásban vesznek részt, jó kívánságokat mondanak barátaiknak,

–       „Luca-pucást” játszanak,

–       Luca búzát ültetnek, mely karácsonyig kihajtva asztaldíszül szolgál majd.

–       Körjátékokban alma – körte, vagy angyal-ördög játékokat játszanak, melyben a gyermekek maguk választják meg, hogy angyalok (jó), vagy ördögök (rossz) lesznek-e, választásukból kiderül, hol tartanak a „jóvá válás” folyamatában.

–       Farsang időszakában a gyermekek bármikor bele bújhatnak a maguk által választott, készített jelmezekbe és kedvük szerint kifesthetik saját, ill. társaik arcát.

–       Szüleikkel együtt vehetnek részt az óvoda által rendezett farsangi délelőttön, ahol különböző kézműves tevékenységeket végezhetnek- fánk sütés, versenyjátékok, néptánc.

–       Kiszebábot, csörgőket, zajkeltő eszközöket készítenek.

–       A közösség részeseként részt vesznek a Duna-partján történő télbúcsúztatáson, kedvükre „kitombolják” magukat.

Rövid farsangi évben a Kiszézést együtt ünnepeljük a zöldág járással. A tombolás véget ér, a belső rend helyreáll.

–       A húsvét előkészületei során a gyermekek megismerkednek a tojásfestés, díszítés különböző módjaival (batikolás, berzselés, írókázás),

–       Megtapasztalják, hogy a tojás színezéséhez a természetben is találnak „festéket”, pl. a cékla, vöröshagymahéj, dió levél,

–       Húsvéti népi játékokat játszanak (tojáshajtás, nyársas játék),

–       Locsoló verseket tanulnak.

–       A böjti időszakban újra előtérbe kerülnek a szövő, fonó kézműves tevékenységek, illetve körjátékok.

(április 24.)

–       Kincset keresnek a homokozóban, és ezzel számukra is kezdetét veszi a homokozás idénye.

–       Szent György nap reggelén tiszta vászonnal a fűről harmatot szednek, a megtisztulás, megújulás jelképeként megfigyelik, hogy meg van-e a megújulás a természetben.

–       Naphívogatókat énekelnek, játszanak.

–       Bátorságukat próbára tehetik a Szent György napi zöldhajtásos füstölésben, mely a megtisztulás jelképét hordozza magában.

–       Szent György napi rendezvényünkön szülők és gyermekeik együtt vesznek részt a játékos feladatokban, kézműves tevékenységekben – kard és pajzskészítés, bajvívás, sárkánykészítés és eregetés, ügyességi játékok, keszkenő és koronakészítés).

–       A lányok koszorúkötésben, pártakészítő, illetve táncversenyben küzdenek a királykisasszony címért.

–       A fiúk kakasos, lovas viadalokban, ügyességi játékokban teszik próbára magukat.

–       A versenyek, próbatételek végén megtörténik a királyválasztás, melyet közös tánc zár.

Nyári vásár, nagyok búcsúztatója

nyitott